Nos, Én megpróbáltam nem kiborulni és tartani magam,
ameddig ott voltam a boltban. Hála Istennek sikerült is. Udvariasan
visszautasítottam az ajánlatát, de amilyen hisztit itthon levágtam az nem volt
semmi.
Anyám
úgy nézett rám, mintha megbolondultam volna. Apa inkább csak a tévét bámulta,
de nem kerülhette el a figyelmemet, hogy néha-néha a szeme sarkából aggódóan
rám pillant. A nővérem szerencsére nem volt itthon, szóval valamilyen szinten
szerencsés vagyok.
Most
itt ülök az erkélyemen és már az ötödik szál cigit szívom. Tom kedvéért
leszoktam, de a sok stressz, és egyéb más dolgok miatt ismét a doboz után
nyúltam. Nem tehetek róla, megnyugtat és van, amikor kaja helyett is cigizek.
Persze ennek meg is van az eredménye; legalább hét kilót leadtam mióta megint
dohányzok.
Na,
mindegy így jártam. Eddig is egy rakás szerencsétlenség voltam, és most ha
lehetséges még nagyobb vesztes vagyok.
De
legalább holnap nem kell mennem dolgozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése